Halat főzni bográcsban illik. Egy átlagos lakásban élő városlakónak a bográcsolás nem mindig oldható meg. Azonban bogrács és szabadtűz hiányában sem kell feltétlenül lemondanunk a halételekről. Konyhai tűzhelyen készítettem a minap csukapörköltet, állíthatom: elég jól sikerült.
Hozzávalók:
- két megtisztított, beirdalt másfél kilós csuka
- két fej vöröshagyma
- 15-20 deka füstölt szalonna
- két gerezd fokhagyma
- két púpozott kanál őröltpaprika
- hüvelyes csípőspaprika
- bor (fél deci a lébe, többi a szakácsba)
A füstölt szalonnát vékony csíkokra vágtam, majd egy kis lábosban zsírjára sütöttem. Rádobtam két közepes fej felkockázott vöröshagymát. A szalonnazsíron üvegesre pirítottam a hagymát is.
Egy közepes leveses fazék -szerű edénybe átraktam a megpirult szalonnás hagymát, majd ráraktam az előzőleg beirdalt, enyhén besózott csukaszeleteket. Felöntöttem vízzel.
Az elején a lehető legnagyobb lángon forraltam, hogy szinte zubogott. Pár perc forrás után halkítottam, majd beledobtam két igazán púpozott kanál házi őröltpaprikát. Később egy kanálhegynyi csípős őröltet is. Került bele még egy fél deci vörösbor, két gerezd apróra vágott fokhagyma, hüvelyes erős, és természetesen só.
Tíz perc főzés után beletettem a szépen megmosott csukamájakat és ikrát. Negyven percig főztem, ebből az elején igen erős lángon, 20-25 percig közepesen, majd a végén visszafogottan.
A levet házi túróstésztával ettük - mindenki a saját tányérjában keverte össze ízlése szerint a tésztát az előre simára elkevert túróval és a tejföllel. Mivel a túróstészta nem lett ízesítve - sózva sem - ezért a levet enyhén túlfűszereztem: enyhén sós és csípős lett.
A túróstésztával tálalt csukapörköltnek pont ez a pikantériája: a semleges 'íztelen' tésztát a lével ízesítjük tányérunkban. Az ízekben bujálkodó, sűrű szaftos, sós, csípős vérpiros lé behatol, magáévá teszi, megbolondítja és uralma alá kényszeríti az ártatlan, hófehér túróscsuszát.
Savas, karakteres borral tudom elképzelni, én száraz vöröset ittam hozzá.
Tessék kipróbálni, jó étvágyat hozzá!
Mát többször utaltam rá, hogy gyermekkorom egy szakaszában orosz konyhán szocializálódtam és nem áll tőlem távol a különféle magok fogyasztása. Hajdinát (oroszul: grecska)
már kis korom óta ettünk, de eddig csak köretként fogyasztottam. Most könnyű egészséges főételt készítettem belőle. Férjnek nagyon ízlett, ezért fel is vettem a repertoárba.
Hozzávalók:
1 bögre hajdina mag
1 húsleves kocka
1 kk szerecsendió
1 kk gyömbérpor
1 kk majoranna
3 babérlevél
1 ek paradicsompüré
1 db sárgarépa lereszelve
1 szál újhagyma
2 gerezd fokhagyma
2 db tojás
6 ek durumliszt
A hajdinát kevés zsiradékon kicsit megpirítjuk, majd felöntjük 2,5 bögre vízzel. Lassú tűzön addig pároljuk amíg magába szívja a folyadékot, pont úgy ahogyan rizst főznénk. A főzővizet ízesítjük sóval, vagy húsleves kockával így finom köret húsok mellé.
De most sokkal intenzívebben ízesítettem .
Hozzáadjuk a paradicsompürét, a majoránnát, a szerecsendiót , a gyömbért és a babérleveleket.
Ha megpuhult a grecska és magába szívta a folyadékot, akkor kivesszük a babérleveleket és belekeverjük a reszelt sárgarépát, a tojást és a lisztet, a karikára vágott újhagymát és az összezúzott fokhagymát. Ízlés szerint sózzuk utána.
Nedves kézzel pogácsákat formálunk a masszából és kevés zsiradékon serpenyőben kisütjük.
Snidlinges joghurtos mártogatóssal tálaltam.
Ez nem a klasszikus korhely leves, hanem ahogy én csinálom amikor a férjem ilyet kér tőlem, mert bizonyos túlzott mértékű sör elfogyasztása után másnaposan ébred és savanyú gyógyító levest kíván.
Ebből nem csak egyszer szoktunk szedni, hanem egy fáradt nap folyamán többször is eszünk belőle.
A savanykás káposzta az édes répa és a tejföl együttesen jót tesz a testnek és a léleknek, a gyomorról nem is beszélve.
Hozzávalók:
12 dkg sertés karaj (de bármilyen csirke, borjú, pulykahús is jó hozzá)
2 db sárgarépa
1 db fehérrépa
1/2 zeller
6 levél kelkáposzta
1 szál újhagyma
1 gerezd fokhagyma
10 dkg savanyú káposzta
1 db húsleves kocka
Só, bors
2 ek. Mustár
2 dl tejföl
A húst felkockázzuk és egy leveses lábosban kevés zsiradékon kicsit megpirítjuk.
Megpucoljuk és felkockázzuk a sárgarépát, a fehérrépát, a zellert és laskára vágjuk a kelkáposzta leveleket. Felkarikázzuk az újhagymát és apróra zúzzuk a fokhagymát. A húshoz adjuk a zöldségeket és pár perc együtt pirítjuk, majd felöntjük vízzel.
Beledobjuk a húsleves kockát és sózzuk borsozzuk és kb. 20 percig főzzük, amíg minden hozzávaló megpuhul.
Közben egy kicsit átmossuk a savanyú káposztát, kinyomkodjuk a levét és nagyobb serpenyőben kevés zsiradékon megpirítjuk. Ha megszórjuk egy kis cukorral, akkor karamellesebb íze lesz.
Amikor elkészült a leves, akkor belekeverjük a pirult savanyú káposztát és mustárral elkevert tejföllel behabarjuk.
Ha már Halloween, akkor rengeteg sütőtököt vettem. Ezért most a levesbe, köretnek főételhez és édességhez is készül belőle valami.
Szokásos pihenős délután édességet kívántunk, ezért készült ez a Pimpkin Pie (Sütőtökös pite).
Az eredeti amerikai receptet továbbfejlesztettem egy kicsit egészségesebb változattá.
Ha már édesség, akkor figyeljünk oda, hogy milyen alapanyagokból készül. A fehér liszt helyett durumlisztet használtam, a cukrot pedig nádcukorral vagy mézzel helyettesítettem.
Tésztához:
20 dkg durumliszt
10 dkg Rama margarin
6 ek. nádcukor
1 db tojás
4 ek. tejföl
1 csomag sütőpor
Tökös feltéthez:
40 dkg sütőtök (sonkatököt használtam)
3 ek. méz
2 db tojás
1 dl tejszín
citromhéj, fahéj, szegfűszeg , gyömbérpor
Körítéshez 2 dl tejszín
Sütőtököt felszeleteljük és tepsiben héjastól 40 percig sütjük. Ha kicsit kihűlt, akkor lehúzzuk a héját és a sült tököt egy tálba tesszük.
A hideg margarint nagy lyukú reszelőn keverőtálba reszeljük, majd beledolgozzuk a lisztet, a tojást, a cukrot a sütőport és a tejfölt. Ha nem robotgéppel, hanem a kezünkkel keverjük, akkor a kéz meleg miatt megolvadó margarinnal hamarabb összeáll a tészta.
Egy pite (vagy quiche) sütőformát kivajazunk és kézzel beletapicskoljuk a masszát.
A sült tökök villával pürésítjük, majd hozzáadjuk a mézet a fűszereket és belekeverjük a tojást. Majd felhígítjuk és elkeverjük a tejszínnel.
A folyékony narancsszínű masszát ráöntjük a tésztára és 200 C fokos sütőben 35 percig sütjük.
Tűpróbával ellenőrizzük, hogy mikor sült át a tészta és a massza.
Valódi tejszínhabbal a legfinomabb , bár most a reform diéta miatt növényi eredetű tejszínnel készítettem. (Tipp: Leggyakrabban édességekhez a Holala márkájú hipermarketekben kapható növényi tejszínt használom, mert nagyon finom. pl: poárkrémhez vagy gyümölcsös jogjurtokhoz. Nincs mű íze, szinte jobb mint a zsíros tejszín. De szigorúan édességekhez alkalmazom, főzéshez soha!)
Ezt a receptet az élet alakította, mert a ház ura ugyanis jól forog a konyhában, de nem szerencsés ha mi egyszerre vagyunk bent, mert abból mindig kavarodás van.
Eredetileg sima zsiradékon szerette volna átsütni a húst, de véletlenül lenyúlta az én serpenyőmet a zsályás vajjal. Én készíthettem újra a vajat, ő meg örült, hogy milyen finom húsi lesz ebből.
A szüzére egy "hálás " hús, mert gyorsan el lehet készíteni és ha jól csináljuk akkor porhanyós ízletes husi lesz belőle.
Hozzávalók:
1 szál sertés szűzérme
5 dkg vaj
5-6 levél zsálya
Só, bors, fokhagymapor
0, 5 dl rosé bor
1 ek. liszt
0,5 dl tejszín
Serpenyőben vajat hevítünk és beledobáljuk a zsályát , ropogósra sütjük és pár perc múlva szűrőkanállal kivesszük.
A húst kívülről befűszerezzük sóval borssal és fokhagymaporral.
Ebbe a forró vajba tesszük az egész szűzérmét és minden oldalról gondosan forgatva kérget sütünk rá kb. 6-7 perc alatt. A húst kiemeljük egy tálra felvágjuk ujjnyi szeletekre. Akkor jó, ha a közepe még véres, de a külseje már kemény.
A szeleteket visszatesszük a vajba és mindkét oldalukat 1-1 percig sütjük.
Na így belülről éppen hogy csak átsül, még rózsaszín (de már nem nyers) , finom omlós lesz.
Kivesszük a hússzeleteket, majd a visszamaradt fűszeres pecsenyeléhez adjuk a bort. Sűrű keverés mellett beleszórunk egy kis lisztet, majd tejszínnel beforraljuk.
Sütőtökös gnocchival tálaltam, de a felnőtteknek úgy készítettem el, hogy a nudlikat nem csak sima zsályás vajban forgattam át kifőzés után, hanem adtam hozzá friss chilit is.
A bor zamata a csípős édes sütőtök remekül illet a fűszeres sertéshúshoz.
Imádom a gnocchit (ejtsd: nyokki), azaz az olaszok krumplis nudliját, mert laktatóbb mint egy sima tésztás étel és finom változatos szószokkal lehet elkészíteni.
Most viszont sütőtökből készítettem el és szerecsendióval és gyömbérrel fűszereztem.
A kertben rengeteg zsályám van, így az egész zsályaleveleket vajban ropogósra sütöttem hozzá.
A tésztába durumlisztet kevertem, de deszkán gyúráshoz sima fehér lisztet használtam.
Hozzávalók a nudlihoz:
50 dkg sütőtök (általában sonkatököt használok, mert szerintem édesebb és könnyebben sül)
2 db közepes krumpli
3 dkg vaj
1 tojás
1 kk. szerecsendió
1 kk. őrölt gyömbér
25 dkg durumliszt
Só, bors
5 dkg fehér liszt - Tészta nyújtáshoz
Hozzávalók a zsályás vajhoz:
7 dkg vaj
Egy marék (kb. 15 levél zsálya)
A sütőtököt hosszanti csíkokra vágom , kimagozom és héjastól beteszem a sütőbe 180 C fokra egy 35-40 percre. Addig sütőm amíg a tök izzadni kezd és a villa átszalad a húsán.
Kicsit hagyom hűlni, majd a sütőtök héját lehúzva a tökbelsejét beleteszem egy tálba.
A krumplit meghámozom, felkockázom és egy kis lábosban felteszem főni. Ha megpuhult leszűröm, jól lecsepegtetem és fedő nélkül hagyom állni, hogy minél több víz párologjon el belőle.
A krumplit hozzáadom a tököz és krumplinyomóval összedolgozom.
Belekeverek 3 dkg vajat, beleütöm a tojást , ízesítem szerecsendióval, örült gyömbérrel , borssal és egy kis sóval.
Fakanállal összekeverem és lassan elkezdem adagolni hozzá a durum lisztet. Ez egy kissé munkás művelet. Ha már kemény bucivá vált a tészta, akkor kézzel dolgozom tovább. Ha összeállt, akkor öklömnyi tészta darabokból lisztezett deszkán 1,5 cm vastag kígyót sodrunk.
A kígyót éles késsel felszeleteljük 1,5 darabokra és egyenként belenyomunk villával egy kis mintát.
Én nem foglalkoztam vele túlzottan, hogy szabályosak legyenek a nudlik, mert így jobban látszik, hogy házi készítésű rusztikus őszi ebédhez készül.
Egy lisztezett tálcán hagyjuk szikkadni egy kicsit a nudlikat pár órát.
Amíg szikkad a tészta serpenyőben 7 dkg vajat hevítünk és kb. 3-4 perc alatt kisütjük benne a zsálya leveleket. (Tipp: - ha nincs egész zsálya, akkor szárított fűszerből is el lehet készíteni)
A zsályát szűrőkanállal kiszedjük egy tálra és hagyjuk lecsöpögni.
A vajat a serpenyőben hagyjuk, mert majd a kifőtt sütőtökös nudlit ebbe fogjuk beleforgatni.
Majd ha eljön az ideje, sós vízbe dobjuk a nudlikat. Fakanállal átkeverjük, hogy le ne ragadjon, majd addig főzzük amíg feljön a víz felszínére és már 1-2 percet rotyogott a felszínen. Szűrővel kimerjük és forró zsályás vajon átforgatjuk. Tálra szedjük és megszórjuk a zsálya crips-el.
.jpg)
Igazi őszi saláta az ízek isteni harmóniájával. A kék szőlő a körte a mandula tökéletesen illik a gorgonzolához. Ráadásul a gyümölcsöt a ház körül szedtem hozzá.
Reggelire készítettem, mert ma valami könnyed kalória szegény de ízletes ételt kívántunk.
Hozzávalók:
1 egész jégsaláta
3 db vilmos körte
2 fürt kék szőlő
10 dkg gorgonzola sajt (vagy kéksajt, vagy rokfort)
2 dkg szeletelt mandula
Öntet hozzávalói:
2 ek mustár
0,5 dl extra szűz olivaolaj
1 csipet só
1 ek méz
1 ek. Tokaji borecet
Először az öntett hozzávalóit összekeverjük. (Tipp: Jamie Oliver féle flavour shaker tökéletesen megfelel a célnak, hogy összerázzuk benne és homogenizáljuk az öntetet). Először próbáltam ki a Tokaji Borecetet és nagyon illet ehhez a szőlős őszi salátához.
A salátát felcsíkozzuk és tálba szedjük. A körtét elnegyedeljük, kivágjuk a magházát és feldaraboljuk.
A szőlőszemeket rászórjuk, majd hozzáadjuk az apró kockára vágott gorgonzola sajtot is.
Meglocsoljuk az öntettel és összekeverjük a
Tálaláskor a tetejét megszórjuk egy kis szeletelt mandulával.
Jamie féle flavour shaker:
Nemrég akadtam rá saját receptemre, amit 2004-ben írtam egy konyha fórumra. Annyira megörültem, mert arra emlékeztem, hogy hogy gyorsan elkészíthető könnyű desszert, de már régen elveszítettem a kis papír fecnit, amire felírtam a titkos összetevőket. Most, hogy ráleltem újra megsütöttem a család nagy örömére.
Hozzávalók :
50 dkg túró
4 db alma lereszelve
6 ek búzadara
8 dkg olvasztott vaj
12 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor vagy 1 kk vanília aroma
egy csipet só
1 kk. reszelt citromhéj
1 csomag sütőpor
(10 dkg mazsola)
3 db tojás
A tojások sárgáját elválasztjuk a fehérjétől és a fehérjét habbá verjük.
A túrót belemorzsoljuk egy keverőtálba és összekeverjük a hozzávalókkal, tehát a reszelt almával, búzadarával, olvasztott vajjal, cukorral, vaníliával, citromhéjjal, sütőporral és egy csipet sóval.
Aki nem szereti a mazsolát, az elhagyhatja.
A masszát kivajazott tepsibe öntjük és előmelegített 180 C fokos sütőben 35-40 perc alatt aranysárgára sütjük. Picit hagyjuk kihűlni és kockára szeleteljük.
Nálunk mindig még melegen el is fogy. Vilámsütés villámfotózással és villámgyors elfogyasztással.
Szerintem nem csak én hittem azt gyerekkoromban, hogy a rántott velő az ugyanabból a csontvelőből készül, mint a velős pirítós. Nem is értettem, hogyha a húslevesből kivett csontvelőből olyan kevés jut mindenkinek, akkor hogyhogy néha annyi mennyiség áll rendelkezésre, hogy mindenkinek jut pár gyerek ökölnyi rántott is belőle.
Amikor szembesültem vele, hogy ez bizony a sertés agyveleje, akkor egy kicsit visszatántorogtam tőle, de végül az ízérzékelésem győzött az averzióim fölött.
Most is nagyon szeretem, de a magas kalóriatartalma ritkán készítem el.
Gyermekeim még nem is ettek ilyet, azért terveztem, hogy megkóstoltatom velük. Végül mi a férjemmel jól belakmároztunk, de a gyerekeknek nem lett a kedvencük.
Hozzávalók
50 dkg sertés agyvelő
a panírozáshoz liszt , 3db tojás és zsemlemorzsa
Só, bors
Langyos ecetes vízbe áztatjuk a velőket, hogy egy kicsit kifehéredjen. Egyenként kivesszük a vízből és nagyon óvatos türelmes mozdulatokkal lehártyázzuk, azaz megszabadítjuk a piros eres vékony hártyarétegtől ami összetartja az agytekervényeket.
Szárazra törölgetjük a velőt és megszórjuk egy picike sóval, borssal és ízlés szerint egyéb fűszerrel is (pl: fokhagymapor vagy vegetával) . Hagyományos módon bepanírozzuk liszt tojás és morzsa bundába.
Majd nem túl forró- 150 C fokos olajban aranybarnára sütjük.
Frissen érdemes fogyasztani és nagyon finom, ha kis citromot facsarunk rá. Feltétlenül tálaljunk hozzá tartár mártást.
Most hagymás krumpli salátával fogyasztottuk, de illik hozzá a rizi-bizi és a sültkrumpli is.
Adott volt a mai napra friss házi tésztából készült tagliatelle.
Valami finom feltéttel szerettem volna elkészíteni. Csak nem tudtam eldönteni, hogy a rákos ricottás -at válasszam , vagy a sült paprikás fetásat.
Ezért készítettem mára egy saját változatot rákkal (Tipp: azaz rákhús helyett Surimit használtam mert az volt otthon), ricotta túróval és sült kápia paprikával.
Hozzávalók a tészta feltéthez:
1 szál újhagyma
4 db piros húsú kápia paprika
250 g ricotta túró
1 gerezd fokhagyma
100 g garnéla rák vagy surimi (rákhús imitáció)
Sóval, borssal, petrezselyem
Kapor
A kápia paprikákat egy telfon serpenyőben betesszük 180 C fokos sütőbe 40 percre. Félidőben kicsit megforgathatjuk a paprikákat. Akkor vesszük ki, ha már feketedik a héjuk. Kicsit letakarjuk majd, lehúzzuk a bőrét , kicsumázzuk és apró kockákra vágjuk.
(Paprika sütéséről bővebben itt)
Serpenyőben oliva olajon üvegesre pároljuk a karikára vágott újhagymát, és egy kicsi fokhagymát. Rádobjuk a rákokat, majd a sült paprikát is. Majd hozzáadva a ricotta túrót átforraljuk.
Sóval , borssal , petrezselyemmel ízesítjük. (Tipp: én még megszórtam egy kis kaporral is)
Tálalás előtt még meglocsoltam egy kis fűszeres oliva olajjal a szószt , hogy fényesebb és selymesebb legyen.
Engem is elkapott a házi tészta készítés hulláma. Gyerekkoromban sokszor ültem nagymamám mellett a konyhában , aki most 96 éves, és néztem ahogy erős kezeivel gyúrja a tésztát vagy nyújtja a rétest. Ő még kézzel vágta föl a cérnametéltet éles késsel ügyelve a hajszálvékony csíkokra.
Aztán a 1980-as években beszereztünk egy orosz tésztanyújtó gépet és család nőtagjai lelkesen állították elő a különféle házi tésztákat.
Mostanában
Wise Ladynél olvastam egy nagyon jó kis leírást a tészta gyúrásról és a tészta nyújtó gép használatáról. Egyből beugrottak a régi emlékek és nemsokára én is beszereztem egy házi tészta készítő kézi készüléket. A Cora-ban most akciósan volt 6ezer Ft körül.
Hozzávalók alapszabálya, hogy 10 dkg liszthez számolunk 1 db tojással.
Ha 1/2 kg tésztát szeretnénk készíteni, akkor 30 dkg lisztet (fele finomliszt fele rétesliszt) halmozunk a deszkára. A liszt halom közepébe mélyedést készítünk és beleütjük a tojásokat. Először az ujjainkkal keverő mozdulatokkal egyre több lisztet beledolgozva kezdjük el meggyúrni a tésztát. Ne ijedjünk meg, hogyha az elején még nem áll össze. Lisztezett deszkán türelmes és erős kézmunkával előbb utóbb összeáll a kemény és rugalmas buci. Ha lehet NE hígítsuk vízzel, mert ront a tészta minőségén.
A kész tésztagombolyagot kendővel letakarjuk és hagyjuk állni 30 percig. Ezalatt még jobban magába szívja a tészta a tojást és ruganyosabb lesz.
Majd négy részre vágjuk és a kis darabkát beleengedjük a tésztanyújtó gép legszélesebb fokozatába. Majd 2-3 rétegbe összehajtjuk és egy negyedet forgatva ismét betesszük a nyújtó hengerek közé. Ha már szép homogén és egyenes szélű lapot kaptunk, akkor lehet szűkíteni a hengerek közötti rést és most már hajtogatás nélkül egyre vékonyabb és hosszabb tésztalapokat kapunk.
Na felejtsük el közben finoman lisztezni, hogy ne ragadjon.
Ha kész van a hosszú és vékony tésztánk, akkor kell eldönteni, hogy mi legyen belőle.
Késsel téglalapokra vágva isteni Lasange lapot vagy Canelloni lapot készíthetünk.
A tésztavágó szeletelő hengerei között pedig szélesmetéltet (tagliatellét) vagy akár vékonyabb bavette-et is előállíthatunk.
Egyáltalán nem bonyolult művelet, csak egy kicsit nagyobb kosszal jár a konyhában. De megéri, mert a házi tészta íze szinte össze sem hasonlítható a bolti száraztésztával.
Az egyik apukám kedvenc salátája volt amit Valenciában tanult : kínai kel, lilahagyma, tonhal vagy sprotni főt tojással. Ma nyúlmájjal és almával készítettem.
A nyúl májában nagy mennyiségben található A-vitamin, amely antioxidáns hatása révén védi szervezetünket a környezet káros hatásai miatt képződő ún. szabad gyökökkel szemben
Mostanában szokott rá a családunk a nyúlhúsokra, mert egészséges és finom. Aki már unja a csirke- pulyka variációkat, az nyugodtan kísérletezhet a puha porhanyós nyúlcombbal vagy nyúlháttal.
Hozzávalók
1/2 kg nyúlmáj (vagy csirkemáj vagy pulykamáj)
rózsabors, kakukkfű
1/2 kínai kel saláta
3 db piros alma
2 db lilahagyma
2 dl joghurt
3 ek méz
0,5 dl narancslé
1 ek. oliva olaj
Só, bors
Extra: gránátalma
A nyúlmájat kevés olajon hirtelen kisütjük, sütés közben megszórjuk rózsaborssal és kakukkfűvel. (Én nem szoktam sózni, nehogy megkeményedjen a máj).
A kínai kel salátát ujjnyi széles csíkokra vágjuk és tálba helyezzük.
Rászórjuk a hámozott és kockára vágott alma darabokat.
Hozzáadjuk a lilahagyma karikákat.(Tipp: ha előtte felkarikázzuk a hagymát besózzuk és 10 percig állni hagyjuk, akkor nem lesz olyan erős)
Joghurtból , mézből , narancsléből olajból kikeverjük az öntetet és sóval, őrölt borssal ízesítjük.
Összekeverjük a hozzávalókat és a tetejét megszórhatjuk gránátalma magokkal.
Ezt a receptet már Edó felhvísa alapján a "Vigyázz, Kész, Főzz... az egészségedért!" jegyében készítettem. Közben Cérnácskánál olvastam a kínai kel salátájáról és újra eszembe juttatta, hogy a kínai kel finom húsos édeskés leveleiből milyen jó kis salátát lehet készíteni.
Utolsó kommentek