Szerintem nem csak én hittem azt gyerekkoromban, hogy a rántott velő az ugyanabból a csontvelőből készül, mint a velős pirítós. Nem is értettem, hogyha a húslevesből kivett csontvelőből olyan kevés jut mindenkinek, akkor hogyhogy néha annyi mennyiség áll rendelkezésre, hogy mindenkinek jut pár gyerek ökölnyi rántott is belőle.
Amikor szembesültem vele, hogy ez bizony a sertés agyveleje, akkor egy kicsit visszatántorogtam tőle, de végül az ízérzékelésem győzött az averzióim fölött.
Most is nagyon szeretem, de a magas kalóriatartalma ritkán készítem el.
Gyermekeim még nem is ettek ilyet, azért terveztem, hogy megkóstoltatom velük. Végül mi a férjemmel jól belakmároztunk, de a gyerekeknek nem lett a kedvencük.

Hozzávalók
50 dkg sertés agyvelő
a panírozáshoz liszt , 3db tojás és zsemlemorzsa
Só, bors

Langyos ecetes vízbe áztatjuk a velőket, hogy egy kicsit kifehéredjen. Egyenként kivesszük a vízből és nagyon óvatos türelmes mozdulatokkal lehártyázzuk, azaz megszabadítjuk a piros eres vékony hártyarétegtől ami összetartja az agytekervényeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szárazra törölgetjük a velőt és megszórjuk egy picike sóval, borssal és ízlés szerint egyéb fűszerrel is (pl: fokhagymapor vagy vegetával) . Hagyományos módon bepanírozzuk liszt tojás és morzsa bundába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd nem túl forró- 150 C fokos olajban aranybarnára sütjük.
Frissen érdemes fogyasztani és nagyon finom, ha kis citromot facsarunk rá. Feltétlenül tálaljunk hozzá tartár mártást.
Most hagymás krumpli salátával fogyasztottuk, de illik hozzá a rizi-bizi és a sültkrumpli is.
 


 

Print

A bejegyzés trackback címe:

http://mindenkaja.blog.hu/api/trackback/id/tr272409589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Józsibácsi61 2013.02.23. 08:23:26

Kedves Mágnes Dóra, tisztelt olvasók.
Először is szeretnék egy tévhitet eloszlatni, ami a sertésagyvelőről sajnos elterjedt.
Kalóriatartalma NEM magas !!!!
Mindössze 110 Kcal/100g. Ellentétben a csontvelővel ami megközelíti a 800 Kcal=100g.-ot.
Ez azt jelenti, hogy a rántott velőrózsán lévő panírnak magasabb a kalóriatartalma, mint a szegény velőnek.

A receptel kapcsolatban is van egy-két észrevételem.
Először: nem kell ecetben áztatni a velőt. a friss velő hártyájától megtisztítva fehér !
Mésodszor: panírozás elött a velőt 3-4 enyhén ecetes vízbe kell fözni, így sokkal könnyebb bánni vele a panírozásnál, és rövidebb idő alatt átsül.
Harmadszor: bár ezért valószínüleg sokan leszedik rólam a kereszttvizet, én személyszerint nem rontanám el azzal ezt a kulináris csodát, hogy bármiféle étolajban süssem. Természetesen Házilag kisütöttt disznózsírban készítem. Az íze összehasonlíthatatlanul fínomabb, mint az olajban sütötté. A kalóriatartalmuk szinte azonos.
Tudom koleszterin stb, de aki a reformkonyha mellett dönt az nem fog soha jóízű magyaros ételeket enni!

Baráti üdvözlettel:

Józsibácsi61

Mágnes Dóra · http://mindenkaja.blog.hu/ 2013.02.23. 09:55:27

Kedves Józsibácsi61! Köszönöm szépen a kiegészítést, legközelebb kipròbálom sertészsírral én is.